Hengerfejtömítés: mi a hibájának a jele

A hozzánk érkező 13 213 autószerelési kérésből 282 kérés érinti a hengerfejet, és ezek 27,7%-a kifejezetten a tömítést nevezi meg. Ez az a hiba, amit a legtöbben hallomásból kapnak diagnózisként — és amit a legritkábban mérnek meg, mielőtt kimondják. Pedig a hengerfejtömítés és a nála jóval olcsóbb hibák ugyanazt a tünetet adhatják.

Mi az a hengerfejtömítés, és miért drága a hibája?

A hengerfej és a motorblokk közé szorított tömítés, ami három dolgot tart külön: az égésteret, a hűtőfolyadék-csatornákat és az olajcsatornákat. Ha átfúj, ezek keverednek — hűtővíz kerül az olajba vagy az égéstérbe, esetleg égésgáz a hűtőrendszerbe.

A javítás azért drága, mert a hengerfejet le kell venni: ez a fél motor szétszerelése, és közben ki kell derülnie, hogy a fej maga nem vetemedett-e meg. A megrendelők leírásaiból jól látszik, hogy a tünet első jele általában nem a füst, hanem a fogyó víz:

„Hengerfej tömítés csere, mert a kiegyenlítő tartályból fogy a víz. Menet közben nem fogyott, álló helyzetben viszont eltűnt a víz. Csöpögés nem látható."

Három hasznos adat van benne, és mindhárom számít: fogy a víz, nincs csöpögés, és álló helyzetben tűnik el. A „csöpögés nem látható" a legfontosabb — ha nem kifelé megy, akkor befelé.

Miért nem elég a habos olajsapka?

Mert téli, rövid távú használatnál kondenzvíz is okozhatja ugyanezt. A be nem melegedő motorban a pára lecsapódik, és az olajjal keveredve világos, habos masszát ad a sapka alján — hengerfejtömítés nélkül is.

A különbség: a kondenzvizes hab a sapkán és a szellőzőnél jelentkezik, az olajszint és az olaj állaga viszont változatlan. Tömítéshiba esetén a nyúlós, tejeskávé-színű keverék a nívópálcán és az olajteknőben is megjelenik, és az olajszint nő. Ezért nem szabad a sapka alapján dönteni.

Mivel lehet biztosan eldönteni?

Három méréssel, és mindegyik jóval olcsóbb a bontásnál:

• Kompressziómérés — hengerenként megmutatja, hol veszít a motor.
• Szivárgásvizsgálat — sűrített levegőt nyom a hengerbe, és megmondja, hová szökik: hűtőkörbe, olajteknőbe vagy a kipufogóba.
• Égésgáz-teszt a hűtőfolyadékban — vegyszeres kimutatás, percek alatt.

Ha valaki bontás előtt nem végez ilyet, hanem a tünet leírása alapján mond hengerfejet, az tipp. Kérdezd meg, mivel ellenőrzi — ez nem bizalmatlanság, hanem ugyanaz a logika, mint egy orvosi leletnél.

Mi adhatja még ugyanezt a tünetet?

A leggyakoribb alternatíva a szelepszár-szimering: az is olajfogyást és füstöt okoz, de töredék áron javítható, mert nem kell hozzá teljes fejbontás. A megrendelők leírásaiban gyakran kifejezetten úgy jelenik meg, mint két lehetőség közötti bizonytalanság — és jogosan.

A másik gyakori eset a külső szivárgás, ami csak látszik tömítéshibának:

„140 000 km van benne, 35 000 ezelött gátrepedése volt. Olajszivárgás a hengerfejes tömítés környékén."

A „környékén" itt kulcsszó. A szelepfedél-tömítés közvetlenül a hengerfej fölött ül, és ha az ereszt, az olaj lefolyik a fej és a blokk találkozásához — pontosan úgy, mintha onnan jönne. A kettő szétválasztása tisztítás és egy-két napos megfigyelés kérdése, nem bontásé.

Megéri javíttatni?

Ez az a hiba, ahol a döntés nemcsak műszaki. A javítás ára összemérhető egy régebbi autó piaci értékével, ezért érdemes a szerelőtől állapotfelmérést is kérni: ha a motor egyébként elhasznált (kompresszió több hengeren gyenge, olajfogyás is van), akkor a tömítéscsere csak időt vesz.

Ha Érden vagy a környékén keresel valakit, aki előbb mér, itt találod a helyi kínálatot: érd autószervíz. Kérdezd meg előre, hogy a felmérés díja beleszámít-e a javításba, ha ott is marad az autó.

Gyakori kérdések